Rövid elôtörténete: Az 1744-51 között készült Fejér Megyei lelkipásztori összeírás arról tanúskodik, hogy Vál filiáin, Tordason és Tabajdon a veszprémi püspök engedélyével kápolnákat építettek. Igaz, hogy ezek a kápolnák csak vályogból készültek, azonban Padányi Bíró Márton veszprémi püspök azt is megengedte, hogy a hívek vasár-és ünnepnap ezekben a kápolnákban szentmisét hallgassanak mindaddig, míg új, megfelelô templomot nem tudnak építeni. Ez a kápolna Tordason már 1731-ben megépült. Egy fedél alatt volt a magtárral, annak végében. Oltár nem volt benne. Asztalszerű lábait vályogból megépítették ugyan, de fedôlapját valószínűleg esetrôl esetre helyezték el rajta. Sajnovics József, a falualapító Mátyás fia, oltárkövet szerzett, valamint mindazokat az eszközöket és felszereléseket, melyek a szentmise bemutatásához szükségesek voltak. Sajnovics Mátyás 1759 október 10-én felelôsséget vállalt arra, hogy a templomépítés költségét a tordasiaknak megfizeti, 177 frt. 25 dénárt. Ezt aláírják: Bíró Hemula Ádám törvénybíró, Horváth György, a többi esküdtekkel.

Az építés: A templom alapkövének letételére két idôpontot is emlegetnek. Az egyik azt bizonyítja, hogy Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1755 október 7-én rakta volna le azt, a másik idôpont ugyanezt az eseményt késôbbre, 1758-ra teszi. Valószínűbb a második idôpont. Közben az épülô templom harangot is kapott. Az adományozó Horányi Gábor volt. Ezt az ajándékot maga az alispán jelentette be 1758 október 28-án a püspökhöz írt levelében. A templom megáldása 1759 augusztus 5-én történt, más források szerint 1760-ban. A szertartást Balassa István csákvári plébános végezte.

A templom titulusa: Gyümölcsoltó Boldogasszony, amely március 25-én van. A templom értéke, hogy egyszerű és tiszta barokk stílusban épült, mely abban a korban említésre méltó esemény volt. Oltára puhafából faragott. Hasonló anyagból készült a szószék is. Az oltár mögött teljes területet betöltô ornamentikus falfestmény van. Az oltárkép a Gyümölcsoltó Boldogasszony jelenetét ábrázolja. A templom fenntartását a település urai elhanyagolták, így 1859-60 között végszükségként kezdôdött meg a templom tatarozása. 1886-ban Dréher Antal megépítette a bedôlt sekrestyét és a megrepedt harangot is újraöntette. 1907-ben a templom új orgonát kapott 1954-ben a templomhoz lelkészlakást építettek, amelybe Csupor Zoltán Mihály lelkész (1964 március 1-tôl plébános, ekkor emelte a lelkészséget plébánia rangra Shvoy Lajos megyéspüspök) költözött be. A templom 1961-ben a régi fazsindely helyett a tetôzet palafedést kapott, majd 1968-ban teljes belsô és külsô renoválásban részesült. A felújított templomot 1968. november 19-én ünnepélyesen benedikálta a megyéspüspök. 1969-ben a II. Vatikáni-zsinat szellemében és elôírásai szerint a templom, szembemisézô oltárt és ambót kapott. A fôoltár és a szószék érintetlen maradt. Legújabb kori felújításaira Csupor Zoltán Mihály halála után került sor.

Rövid leírása: A kastélyparkkal összefüggésben, szabadon álló barokk templom. Épült 1755-59-ben Sajnovics Mátyás és Padányi Bíró Márton támogatásával. Homlokzati tornyos, egyhajós épület. Barokk falfestés, XVIII. sz. B.: Oltárkép Angyali üdvözlet, olaj, vászon, XVIII sz. letét a kálozi r.k. plébániatemplomból. XVIII sz-i oltárok és szószék. (I.: Műemlj. 497) A templom bejárata mellett jobboldalon Szent Anna a kis Máriával szobor áll. 1759-ben készült, talpazatán ismeretlen címer. (műemlék) A baloldalon Nepomuki Szent János szobra. 1725-ben készült, a talpazatán a Sajnovics család címere. (műemlék) E szobor sokáig a "Cifrahíd"-nál állt, késôbb hozatták be, és helyezték el a templom bejárata mellett. Nepomuki Szent János, a gyónási titok vértanúja hitét mélyen megélô pap, és ünnepelt hitszónok volt Prágában. A császár felesége is gyóntatójának választotta ôt. Az uralkodó féltékeny lett a feleségére és a derék Jánosból akarta kihúzni az igazságot. Mivel az a kínvallatás után sem árulta el a rábízott titkot összekötözve a Moldvába dobatta. Így lett Nepomuki Szent János a vizek és a kutak ôre.